Egy megdöbbentő adat: így mit tehetnek az anyák a munkában?

A héten voltam egy szakmai rendezvényen, ahol az egyik előadó egy megdöbbentő adatot osztott meg a közönséggel: Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a részmunkaidő vagy a távmunka, aránya mindössze 4%. Ez az adat különösen szomorú annak fényében, hogy egyre több anya keresi a módját, hogy rugalmasabb keretek között térhessen vissza a munka világába a gyereknevelés mellett.

Ez a statisztika rávilágít egy olyan rendszerszintű problémára, amely nemcsak a családokat érinti hátrányosan, hanem a munkaadók számára is jelentős kihasználatlan lehetőségeket jelent.

Mi az atipikus foglalkoztatás, és miért fontos ez az anyáknak?

Az atipikus foglalkoztatás minden olyan munkavégzési formát takarja, amely eltér a hagyományos, teljes munkaidős irodai jelenléttől. Ide sorolhatók a részmunkaidő, a távmunka (otthonról végzett munka), a projektalapú, vagy akár az időszakos, szezonális munkák. Ezek a foglalkoztatási formák rugalmasak, így lehetőséget adnak arra, hogy az anyák könnyebben összeegyeztessék a gyermeknevelést és a szakmai karrierjüket.

De miért is lenne ez fontos? Az anyák életében a rugalmasság kulcsszerepet játszik. Gondoljunk csak bele: reggel a gyerekeket el kell vinni az óvodába vagy iskolába, délután értük kell menni, nem beszélve azokról az esetekről, amikor a gyermek váratlanul megbetegszik. Ezek az apró, mindennapos logisztikai kihívások teszik az anyák számára kifejezetten nehézzé, hogy egy teljes munkaidős állást vállaljanak fix irodai jelenléttel.

A családi kötelességek és a munka közötti egyensúly fenntartása sokszor egyedülállóan nehéz feladat, és a megoldás kulcsa a rugalmas munkavégzési formák bevezetésében rejlik. Egy olyan anya, aki például napi 6 órában dolgozik, vagy távmunkában látja el a feladatait, sokkal hatékonyabb és motiváltabb lehet, mint valaki, aki állandóan azon aggódik, hogy nem tud elég időt tölteni a gyermekeivel.

A valóság: Miért ilyen alacsony az atipikus foglalkoztatás aránya Magyarországon?

Az alacsony 4%-os arány mögött több rendszerszintű probléma és rossz beidegződés áll. A magyar munkaadók nagy része még mindig ragaszkodik a hagyományos, irodai jelenléthez és a fix munkaidőt megkövetelő foglalkoztatási formákhoz. De milyen rossz beidegződések lehetnek ezek mögött?

1. "Csak az dolgozik, aki az irodában ül": Sokan még mindig azt feltételezik, hogy a munka értékét az határozza meg, hogy valaki mennyi időt tölt az irodában. Ez az elképzelés abból a régi felfogásból ered, hogy a munkahelyi jelenlét a hatékonyság fokmérője. Azonban a mai digitális világban ez már messze nem igaz. A távmunka és a rugalmas munkaidővel dolgozók ugyanolyan, ha nem hatékonyabb eredményeket érhetnek el, hiszen képesek jobban beosztani az idejüket.

2. "A részmunkaidős alkalmazottal csak a baj van": A részmunkaidőt sok munkaadó problémásnak tartja, mert úgy vélik, hogy a kevesebb munkaóra kevesebb elkötelezettséggel és hatékonysággal jár. Pedig ez a legtöbbször nem így van. A részmunkaidő lehetősége éppen hogy növeli az elkötelezettséget, hiszen a dolgozó értékeli a rugalmasságot, és cserébe sokkal fókuszáltabban és hatékonyabban hajlandó végezni a munkáját.

3. "Az anyák nem megbízható munkavállalók, mert állandóan otthon vannak a gyerekkel": Ez egy rendkívül káros sztereotípia. Az anyák képesek kiválóan egyensúlyozni a munka és a család között, és sok esetben épp azért válik hatékonyabbá a munkavégzésük, mert pontosan tudják, hogy milyen rövid idő áll rendelkezésükre, és jobban tudnak koncentrálni a feladataikra. Az anyák gyakran magasabb szintű problémamegoldó készségekkel rendelkeznek, hiszen a mindennapi életben számtalan kihívással kell megküzdeniük.

A munkaadói szemléletváltás fontossága

A fent említett rossz beidegződések rávilágítanak arra, hogy a munkaadói oldalon elengedhetetlen a szemléletváltás. Miért lenne érdemes több rugalmas foglalkoztatási lehetőséget biztosítani?

1. Nagyobb munkaerőmegtartás és hűség: A rugalmas munkavégzés lehetősége jelentősen növeli a dolgozói elégedettséget és elkötelezettséget. Azok a munkaadók, akik megértik, hogy az anyáknak különleges szükségleteik vannak, és ezeket figyelembe veszik, hosszútávon lojálisabb, elkötelezettebb munkavállalókat nyerhetnek.

2. Nagyobb produktivitás: Az anyák – köszönhetően annak, hogy kevesebb idejük van a munkahelyi felesleges teendőkre – hatékonyabban dolgoznak sok esetben. A koncentrációjuk és problémamegoldó képességük erősebb lehet, hiszen az otthoni feladatok is folyamatosan fejlesztik ezeket a képességeket.

3. Diverzitás és kreativitás növelése: A rugalmasabb munkahelyek sokszínűbb munkaerőt vonzhatnak be. Az anyák sajátos perspektívákat hoznak magukkal, amelyek gazdagítják a vállalati kultúrát és hozzájárulnak a kreatív, innovatív megoldások kidolgozásához.

Mit tehet az anya, hogy ebből a helyzetből kihozza a legjobbat?

Míg a munkaadói oldalon lassan változik a szemlélet, az anyák számára is fontos, hogy aktívan lépjenek saját szakmai életük alakításában. A munkaerőpiac nem mindig kínál könnyű megoldásokat, de van kiút. Íme néhány lépés, amely segíthet az anyáknak abban, hogy ne adják fel, és kihozzák a legtöbbet a jelenlegi helyzetből:

1. Önismereti munka

Az önismeret fejlesztése az egyik legfontosabb lépés a szakmai kiteljesedés felé. Kérdezd meg magadtól: Mi az, ami igazán inspirál? Milyen erősségekkel rendelkezem? Mely területeken szeretnék fejlődni? Az önismereti munka segít abban, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb munkát, ami nemcsak a képességeidhez, de a szenvedélyeidhez is illeszkedik.

2. Potenciálok és erősségek feltérképezése

Az anyaság alatt szerzett tapasztalatok, mint például a szervezőkészség, stresszkezelés vagy időgazdálkodás, mind olyan képességek, amelyek a munkahelyen is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Térképezd fel ezeket az erősségeidet, és gondold át, hogyan tudod ezeket a szakmai életedben kamatoztatni.

3. Lehetőségek feltárása és kiaknázása

Az anyaság időszaka alatt sokan elgondolkodnak azon, hogy érdemes-e egyáltalán visszatérni a régi munkahelyükre, vagy inkább új lehetőségeket kellene keresniük. Az atipikus foglalkoztatási formák mellett érdemes megfontolni egy esetleges karrierváltást, vagy akár saját vállalkozás indítását is. Rengeteg olyan lehetőség van, ami akár részmunkaidőben is működhet.

4. Munkahely és karrierváltási stratégia kialakítása

A karrierút újragondolása stratégiai tervezést igényel. Hogyan tudsz visszatérni a munkaerőpiacra? Milyen új készségeket kell megszerezned? Ez a tudatos tervezés segít abban, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb munkát.

Sok anyával dolgozom ezeken a témákon, és csodálatos látni, ahogy felfedezik a bennük rejlő lehetőségeket és megtalálják az új karrierútjukat, és anyaként tudnak érvényesülni a munka világában. Ez nem csak a saját önbizalmukra hat pozitívan, hanem a családi harmóniára is jó hatással van.

Drága ANYÁK, ideje cselekedni!

Nem kérdés, hogy nehéz helyzetben vannak az anyák a munkaerőpiacon. A statisztikák nem kedveznek nekik, a munkaadói mentalitás csak lassan változik. De ez nem jelenti azt, hogy el kellene veszni a nehézségekben, és feladni. Az önismeret, a képességek fejlesztése és a tudatos tervezés az út ahhoz, hogy az anyák újra helyet találjanak a munka világában, és sikeresek legyenek.